A 39 kulcs – újabb izgalmas kalandok tizenéveseknek

39 kulcs képHol volt, hol nem volt, volt egyszer két gyerek, Amy és öccse, Dan. Szüleik meghaltak, egy nagynéninél élnek mindaddig, míg egy végrendelet megváltoztatja mindennapjaikat: 39 kulcs nyomába kell eredniük, ha akarják, ha nem. A 39 kulcs megszerzése hatalmat jelent a világ felett – s ezek megszerzése több rokonnak is érdeke. A keresés során körbejárják a világot, utaznak térben és időben, családi titkok lepleződnek le, s mire a történet véget ér, megtudjuk, hogy a sok kaland a szereplőkre is nagy hatással volt. Jobbak lettek vagy rosszabbak? Együttműködők? Gonoszak? Összefogtak a cél érdekében vagy ellenségek maradtak? Elmondja a 10 könyv – mert ennyi kötetet kell elolvasni ahhoz, hogy megtudjuk, mi történt és miért. A 10 könyv különlegessége, hogy különböző szerzők írták az egyes részeket, mégis kerek egész és mindegyik izgalmas! Olvassátok el Amy és Dan történetét, érdemes!

Mesetablet a gyerekkönyvtárban

BookrkidsA mai gyerekek, akár akarjuk, akár nem, digitális világban nőnek fel. Ezt érzik magukénak, ezt látják a körülöttük élőktől, és életük jelentős része már a virtuális térben zajlik. Ezt szem előtt tartva, könyvtárként is fontos, hogy lépést tartsunk technológiai fejlődéssel, és olyan módon is elérjük olvasóinkat, ami talán nem fér bele a hagyományos könyvtárképbe. Ennek egyik példája a gyerekkönyvtár újdonsága: a Mesetablet.

A Mesetablet tulajdonképpen egy önállóan is használható androidos tablet, amiben az igazán érdekes a hazai fejlesztésű BOOKR Kids nevű app, illetve a hozzátartozó digitális könyvtár.
A könnyen elsajátítható interaktív kezelőfelület egy könyvtárat rejt magában, ami nem csak megjeleníti – esetenként mozgó képekkel -, de beállítástól függően fel is olvassa a könyveket ismert magyar színészek hangján, sőt, olvasást könnyítő kiemeléssel segít a helyes kiejtésben, ami különösen az angol és német meséknél lehet hasznos a gyerekek számára.

A könyvtárát tanárok, irodalmárok és gyermekek segítségével alakították ki, így 2-11 éves korig nyújt érdekes és izgalmas olvasást a klasszikusokon át a mai modern mesékig. A program segítségképpen különböző kategóriákba sorolja a hetente frissülő olvasmányokat, így egy koppintással elérhetőek a korosztályonként ajánlott könyvek, a lapozók, regények vagy az első önállóan is olvasható mesék.

A Mesetablet mesénként egy-egy fejlesztő feladatot is rejt magában, így segítve az olvasás még szórakoztatóbbá tételében, például memóriajáték, sudoku vagy karaoke lehetőséggel.

A két Mesetablet a hozzátartozó meseasztallal és fülhallgatókkal a gyerekkönyvtárban ingyenes kipróbálható és használható kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Skandináv krimik az Animus kiadótól

Skandináv krimikAz utóbbi évtizedben a skandináv krimi műfaja sosem látott lendületet vett, az eddig ismert szerzőpáros Maj Sjöwall és Per Wahlöö, valamint Karin Fossum és Henning Mankell nevei mellé újak csatlakoztak: Jo Nesbo, Jussi Adler-Olsen, Hakan Nesser, Arne Dahl vagy Camilla Lackberg – hogy csak az ismertebbeket említsük. A legtöbb író ugyan Svédországot képviseli, ám rajtuk kívül norvég, dán, finn és izlandi szerzők is megmutatták már, hogy helyük van a műfaj legjobbjai között.

A regényeket az amerikai vagy a klasszikus krimitől főként komor hangulatuk különbözteti meg, mely hiába hatja át őket elsőtől utolsó oldalukig, mégsem lesznek tőle kifejezetten szomorúak vagy lehangolóak. A részletes jellemrajzok mellett sűrű cselekménnyel és a skandináv államok társadalmi problémáival is gyakran szembe találhatja magát az olvasó. Ez utóbbit tekinthetjük sikerük titkának: hiába élnek ők is itt, Európában, elszigetelt északi fekvésüknek köszönhetően ezek a népek egy teljesen más világban élik mindennapjaikat. A hosszú és sötét telek, az erdei kunyhók magánya és a rejtelmes északi fény mind-mind közrejátszottak sajátos látásmódjuk kialakulásában, mely természetesen modern irodalmukban is visszaköszön.

A megszokott bűnügyi szál mellett szinte minden regény tartogat meglepetéseket. Karin Alvtegen „Árulás” című könyve egyben lélektani dráma is, melynek kiindulópontja egy teljesen hétköznapi szerelmi háromszög. Liza Marklund a „Studio 69”-ben egy bulvárlap bevállalós újságírónője szemszögéből mutat be egy önmagában is érdekesnek ígérkező nyomozást. Yrsa Sigurdardóttir az izlandi írók táborát erősíti „Az utolsó rítus” című művével, melyet eddig több mint 30 nyelvre fordítottak le. A misztikus thrillerbe átcsapó bűnügyi regény a titkos társaságok és a boszorkányüldözés világába is betekintést nyújt. Egészen a keletnémet titkosszolgálatig vezetnek a szálak a „Hidegzóná”-ban, mely egy szintén izlandi író, Arnaldur Indridason műve. Finnországot az Animus kiadó sorozatában eddig két író képviseli a műfajban: Leena Lehotiainen és Matti Rönkä regényei méltán kaptak helyet északi rokonaik között. A „Határjáró” sem hétköznapi bűnügyi történet, a napjaink Helsinkijében játszódó nyomozást maffiaregénybe illő elemekkel tette színesebbé Rönkä.

Ezen irodalmi művek sikerét bizonyítja az is, hogy évről-évre egyre több skandináv krimi kerül a filmvászonra egész estés mozifilmként vagy a tévébe több részes sorozatként. Egy biztos: bármilyen formában is választjuk a skandinávok hűvös világát, a borzongás és az izgalom garantált.